Emlékszem, pár éve néhány elszánt futó hétvégi programja volt, most meg hatszázan voltunk... Hiába, ha valami ténylag jó, akkor jön a nép. Ha meg még ingyen is van, akkor úgy kell a lelkesedőket bottal szétkergetni :).
Persze ajanóék (a szervezők) nem akartak szétkergetni senkit, örültek hogy sokan voltunk, szép volt az idő, és mindenfajta nyomás nélkül lehetett futva jólérezni magunkat. Aki váltózni akart, váltózott, aki egyedül vállalta a 28 km-t, az egyedül mehetett (de nem magányosan, arra ilyen létszám mellett esély se volt).
A klubból Judy, Zsófi és Veresúr választotta a Tó körüli kocogást e szép vasárnap délelőtt. Kinek gyorsabban, kinek lassabban sikerült, volt aki csak a felét vállalta – de ami egyforma volt a verseny végi terülj asztalkámnál, az a széles mosoly. Soha rosszabbat.
Ja, a képen Zsófi üldözi a férfiakat :))