2006.05.13. – Fila7

Résztvevők 7 km(többek közt): kissági, Zita, Kata, Judit, Józsi, PEZ, Jómagam

Résztvevők 21 km: Judy, vg

 

Majd egy hetes pihenő után újra futunk, futnánk. Fila 7, a honlapjuk felkelthette volna a gyanakvásunkat. De nem, nekünk a futás, a sport számít. Ahogy Judy utólag megjegyezte, aki szeret futni az úgyis eljön jövőre is. Szívni, na nem cigit, mert sportolók vagyunk.

A versenyt a szokásos már megint késik Pez prológgal kezdtük. A kínos ebben az volt, hogy nála volt a többiek regisztrációja. De feltaláltuk magunkat, így a lányok szép nézésére kiadták igazolás nélkül is a rajtszámot, csomagot. A késés miatt viszont a többieknek csak fehér póló jutott. Én időben ott voltam J, sárgát kaptam. Szerencsére a rajt 10 perccel el lett tolva, így Pezék is nyugodtan felkészülhettek. Na jó, ez így kis túlzás, de a rajtot legalább nem az öltözőben kezdtük és még bemelegíteni is sikerült J. A futás a szokásos volt, Városliget, szép környezett, turisták, birka autósok. Aztán a végén borzolódtak az idegek. Én utoljára a 4 km-es táblát láttam, a többiek 5-ig eljutottak. Vártam, hogy még teszünk egy kis kört a ligetben, és utána jön a cél. Bár gyanús volt, hogy visszavittek minket a rajthoz. Aztán az előttem lévők szépen megálltak. Mi, ez itt a cél? Öhhh, az nem lehet. Bennem még van cirka 1 km. És hol vannak a csomag osztogatók? Azok a helyes lányok akik beikszelnek??

A versenyközpontban kérdésemre egy hölgy idegesen válaszolt, hogy hát ott osztogatják a vizeket. Kezi csókolom hol? Biharkeresztúron? Nem, sokkal jobb helyen. A futópálya! (ahol a végét járok még pont belehúznak) mellett. Nem a nyúlon, bocsánat, a célon túl, nem, előtte a célegyenesben. IQFighterek.

Józsival nagy nehezen beszereztük az üveg ásványvizünket, aztán vártuk a csajokat. Elégedetten nyugtáztuk, hogy Kóka miniszter urat 1 perccel lehagytuk. J

Várakozás közben mind kijjebb küldenek minket, mondván, hogy a pályán állunk. Na de hol a pálya? A bojákon innen vagy túl? Mert a nagyeszűek a futóteret (ott ahol a félmaraton fordul, ott ahol a 2 in 1 váltója van) nem zárták el hermetikusan. Az bóklászott ott aki csak akart. Ezt csak tetézte, hogy a mentősök - tán nem volt munkájuk??? - ott tili-toliztak azzal a kis fehér autójukkal.

A lányok többsége, a távolság okozta döbbenetet leszámítva, szépen befutott. Meglepő módon Pez alig maradt le tölük J A befutóink között egy, a szervezést ismét minősítő, érdekesség volt még. Kata a félmaraton pályáján futott be. A spiker meg még rá volt kiakadva… Noooooormális??

Később Gáborékat várva már nem is akadtunk ki azon, hogy a kavalkádban olyanokat is bevezetnek a félmaraton célegyenesébe, akiknek van még egy körük. Judyékkal beszélgetve kérdeztem, hogy ki fog jövőre eljönni. Judy megütközve néz rám: - Ezek itt mind szeretnek futni, eljönnek jövőre is. Ma már így gondolom én is, de még mindig a Kukori és Kotkodából ismert jó kis szlogen zeng a fülembe: Vadászgatunk, vadászgatunk? Oszt engedélyünk van-e?

 

ui: Eredményt ne várjatok.

2006.05.15. (Y)